You may have to Search all our reviewed books and magazines, click the sign up button below to create a free account.
A második világháború után rendezett olimpiák rendszerint feszült nemzetközi légkörben zajlottak. A kötetünkben tárgyalt három verseny sem kivétel ez alól: 1964-ben a hidegháború még javában zajlott, Korea és Indonézia bojkottálta az első ázsiai játékokat; 1968-ban világszerte óriási diáktüntetések zajlottak, a prágai tavaszt eltiporták és a rendező Mexikóvárosban a megnyitó előtti napon mintegy 250 tiltakozó diákot ölt meg a karhatalom; 1972-ben pedig az eddigi legtragikusabb és legszomorúbb olimpián kilenc sportoló esett terroristák áldozatául. A korszakból azonban nem csak ezek az emlékek maradtak meg, hanem Abebe Bikila futása, Dawn F...
A második világháború két olimpiát is meghiúsított, melyeket Tokiónak és Helsinkinek ígértek. Később mindkét város rendezhetett olimpiát, de az elmaradtak számozását sem törölték, így a háborús pusztításokból alig magához tért Londonban a tizennegyedik játékokra került sor. S ha már az elmaradt, visszatérő rendezési lehetőségeknél tartunk – olimpiatörténeti sorozatunk harmadik része egy olyan városban ér véget, melyet egyszer már olimpia szervezésére kértek fel, de 1906-ban, két évvel a játékok előtt a Vezúv kitörése okozta károkra hivatkozva lemondta a megrendezést (London ugrott be helyette). 1960-ban kárpótolta önmagát és...
Sorozatunk második része a két világháború között megrendezett olimpiai játékok történetét foglalja össze. Az első világháború meghiúsította a Berlinbe tervezett olimpiát, végül az 1936-os rendezés jogával kárpótolták a várost. A kimaradt olimpia sorszámát azonban nem törölték, így az 1920-as játékok a hetediknek minősültek. 1936-ig öt olimpiára került sor, ebből négyet Európa egy szűk területén rendeztek (sorrendben: Antwerpen, Párizs, Amszterdam, Berlin), egyet pedig az USA-ban (Los Angeles). A világpolitika ebben a korszakban kezdte döntően rányomni bélyegét a játékok szervezésére: 1920-ban a háborúban vesztes országokat nem h...
Furcsa 12 év krónikája olimpiatörténeti sorozatunk ötödik része. Az 1976-os játékokra három város pályázott, s a soron következő három olimpiát e három város rendezte. A háromból kettő végül csonka lett: a világpolitika válságba sodorta az olimpiai mozgalmat. Los Angeles és Moszkva versenyéből először még a „semleges” Montreal került ki győztesen, de 1976-ban sem volt teljes a mezőny: harminc afrikai ország bojkottálta az eseményt az új-zélandi rögbiválogatott dél-afrikai túrája miatt. Négy évvel később Moszkvából a Nyugat vezető sporthatalmai hiányoztak, azután Los Angelesből a létező szocializmus országai (Románia kivételév...
1988 és 1996 között az addigiakhoz képest szinte szokatlanul enyhe nemzetközi politikai légkörben rendezték meg az olimpiai játékokat, amit jelez, hogy Atlantában már közel kétszáz ország több mint tízezer sportolója versenyzett! 1988-ra csak két ázsiai város pályázott, 1996-ban azonban hatalmas feltűnést keltett, hogy a toronymagasan esélyes Athén helyett Atlantának ítélték a centenáriumi játékokat. Ezt a korszakot is nagy nevek fémjelzik emlékezetünkben: Bubka, Otto Kristin, Biondi, Szulejmanoglu, Scserbo, Popov, Carl Lewis, Karelin, Darnyi, Martinek, Fábián, Mizsér, Sike, Borkai, Gedővári, Repka, Kovács Antal, Szabó Bence, Ónodi Henriett, Róz...
Úgy tűnik, a harmadik évezred elején lassan valóra válik egy régesrég élt francia fiatalember álma: olyan nemzetközi sportjáték megrendezése, amelyen a glóbusz (majdnem) minden országának versenyzői indulhatnak. A 2008-as pekingi olimpián már 204 ország közel tizenegyezer sportolója vett részt, s a következő, 2012-es londoni játékokon talán még többen lesznek. Ha ez így megy tovább, talán kevesebben mosolyogják meg a lelkes ifjú Pierre de Coubertin 1892. november 25-én elmondott beszédét: „Kétségtelen tény, hogy a telegráf, a vasút, a telefon, a tudósok kutató szenvedélye, a tudományos kongresszusok és kiállítások hatékonyabban képvisel...
A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult. A sorozat első része az első újkori olimpiától a „békeidők” utolsó, 1912-es stockholmi olimpiájáig öt versen...
Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzőpáros újkori olimpiai játékok történetét összefoglaló teljes, 10 részes műve csomagban, kedvezményes áron is megvásárolható. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevő országok ponttáblázatát is tartalmazza. Figyelem! A mű kizárólag e-könyvben jelent meg, és csak Multimédiaplázánkban kapható.
Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzőpáros legújabb műve a téli olimpiák történetét dolgozza fel, három részben. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevő országok ponttáblázatát is tartalmazza. Az eredmények a legújabb megkutatott és hivatalos adatokat tükrözik. Az első kötetben a szerzők szót ejtenek az előzményekről, majd az első, 1924. január 25-én megkezdődött játékoktól (Chamonix) az 1968-as X., Grenoble-i versenyekig tartó korszak ismertetése következik. Figyelem! A mű kizárólag e-könyvben jelent meg, és csak Multimédiaplázánkban kapható.
Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzőpáros téli olimpiákról szóló háromrészes e-könyvsorozatát csomagban, kedvezményes áron tesszük hozzáférhetővé a teljes, háromrészes művet. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevő országok ponttáblázatát is tartalmazza. Az eredmények a legújabb megkutatott és hivatalos adatokat tükrözik. Figyelem! A mű kizárólag e-könyvben jelent meg, és csak Multimédiaplázánkban kapható.