You may have to Search all our reviewed books and magazines, click the sign up button below to create a free account.
The present volume consists of articles dealing with a broad range of multilingual practices in Finno-Ugric literatures, in a variety of sociopolitical contexts from Central Europe to Western Siberia. Literature can strengthen the voices of minority communities, enhance the prestige of languages and encourage their creative use. Today's Finno-Ugric literatures give valuable insights into the everyday realities of multilingualism and cultural diversity, showing the performativity of cultures in multicultural and transcultural settings.
A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma által 2008 óta a külhoni magyar egyetemi hallgatók és doktoranduszok részére meghirdetett kutatói pályázat ötödik évfolyamának – azaz a 2012. évi ösztöndíjasok által elvégzett kutatásoknak – az eredményeit tartja kezében az olvasó. A kutatói szakkollégiumi program Határhelyzetek címmel indított kiadványsorozatának ez az ötödik kötete négy diszciplína megközelítésében elemzi a kisebbségi léthelyzetek folyamatosan újratermelődő nyelvi, identitás- és oktatáspolitikai, regionális és migrációs alapkérdéseit: a résztvevők történeti, nyelvészeti, szociológiai és pedagógiai módszerekke...
Assessing issues related to the Orthodox Church from an academic, secular point of view is a sensitive matter. However, by tracing and interpreting the engagement of the Serbian Church with the memory of Serbian heroic victimhood in World War II through a kind of “methodological agnosticism,” this volume has managed to tackle the subtle topic in a very delicate and value-neutral way. Arguing that the search for a collective memory is particularly urgent in the face of societal uncertainty and that religious institutions often use their memory potential to reaffirm their public relevance, the book examines the motivations, forms, strategies, and outcomes of a wide range of mnemonic activi...
A 21. század második évtizedének eddig eltelt évei adnak némi reményt arra, hogy kontinensünkön a nemzetközi szervezetek, kivált az Európai Unió által biztosított kooperációs, ellenőrzési és fejlesztési lehetőségek, mechanizmusok képesek megakadályozni a fenyegető pénzügyi, gazdasági, politikai és katonai válságfolyamatokat, s ezzel esélyt kínálnak a szemünk láttára megújuló nemzetállamoknak, hogy saját történeti adottságaiknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő válságkezelési és fejlesztési elképzeléseket dolgozzanak ki. A fiatal szerzők hipotézisei, elemzései, következtetései jelzik, a kisebbségi magyar régiók ezer baja és panasza mellett megtapasztalták: a letagadhatatlan társadalmi, gazdasági, kulturális és nemzetiségi változások mögött a kisebbségi magyar közösségekért felelősséget érző falusi, városi csoportok, értelmiségi, vállalkozói kezdeményezések állnak, ami végső soron az értelmes politikai cselekvés számára is teremthet megint támaszt és bázist.
A Hagyomány és jövőkép: Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrierkövetés című tanulmány-kötetet a Márton Áron Szakkollégiumi Program negyedik évfolyamának fiatal társadalomtudósai írták, akik a Kárpát-medence négy magyarlakta régiójához − Erdélyhez, Vajdasághoz, Felvidékhez és Kárpátaljához – kötődnek, ezek egyikében nőttek fel. Kutatómunkájuk során különböző aspektusokból vizsgálták meg szülőföldjük múltjának, jelenének valamely fontos kérdését. Miként a tanulmánycímek is mutatják, legtöbben a nyelv- és oktatáspolitikai, illetve a gazdaságszociológiai és az identitáspolitikai, geopolitikai folyamatok, jelenségek empirikus kutatásával járultak hozzá a szakkollégiumi program sikeréhez. Az általuk vizsgált témakörök fokozott aktualitással bírnak a Kárpát-medencében élő magyarság számára.
"In Latin America the state is the prime regulator, coordinator, and pace-setter of the entire national system, the apex of the pyramid from which patronage, wealth, power, and programs flow. The state bears responsibility for the realization of civic needs, providing goods and services to each citizen. Doing so requires the exercise and maintenance of social and political control. It is John Martz's contention that clientelism underlines the fundamental character of Latin American social and political life. As the modernizing bureaucratic state has developed in Latin America, there has been a concurrent shifting away from clientelistic relationships. Yet in one form or another, political cl...
Machine generated contents note: -- Preface -- Chapter 1 - Exile and Post-Exile in Analytical Perspective -- Chapter 2 - Escape, Deportation and Exile: The Contours of Institutionalized Exclusion -- Chapter 3 - Exile and Diaspora Politics: Mobilizing to Undo Exclusion -- Chapter 4 - Diaspora and Home Country Initiatives, Transnational Networks and State Policies -- Chapter 5 - Surviving Authoritarianism, Contributing to the Agenda of Democratization -- Chapter 6 - Undoing Exile? Remembering, Imagining, Envisioning -- Chapter 7 - The Transformational Role of Culture and Education: Impacting the Future -- Chapter 8 - Shifting Frontiers of Citizenship -- Conclusions -- About the Authors -- Index
Latin America is a region made up of multiple states with a diversity of races, ethnicities, and cultures. In 'Transnational Perspectives on Latin America', Luis Roniger argues that a regional perspective is significant for understanding this part of the Western hemisphere. He claims that geopolitical, sociological, and cultural trends molded a contiguity of influences, shaping a transnational arena of connected histories, cross-border interactions, and shared visions, complementing the process of separate nation-state formation.--
This book accounts for the process of emergence and constitution of the human rights movement and discourse during the last military dictatorship in Argentina (1976-1983). Central to this account is the contention that the movement’s emergence and constitution should not be understood as a necessary or as a natural response to the atrocities carried out by the last military regime, but instead as the result of a contingent process of political articulation and as a response which could have failed in its constitution and success.Thus, the appearance of the human rights movement and discourse in the country can only be understood in its full complexity if attention is given to this very process of popular mobilisation and political articulation that took place during 1976-1982.