You may have to Search all our reviewed books and magazines, click the sign up button below to create a free account.
A szomszédos országok kisebbségben élő magyar közösségeinek szellemi műhelyeiben született tudományos munkák több évtizede szerves részét képezik nem csak általában a kárpát-medencei, hanem immár szűkebben véve a magyarországi tudományosságnak is. Az e témákban íródott publikációk száma az utóbbi években nem hogy nem csökkent, hanem még inkább nőtt is, bizonyítva egyrészt a határon túli magyar tudományosság életképességét és erősödő szakmai színvonalát, másrészt a tárgyalt társadalmi problémák aktualitását. Örvendetes fejlemény, hogy az ez irányú magyarországi támogatáspolitika, gyakran változó súlypontjai ellenére, a...
A 21. század második évtizedének eddig eltelt évei adnak némi reményt arra, hogy kontinensünkön a nemzetközi szervezetek, kivált az Európai Unió által biztosított kooperációs, ellenőrzési és fejlesztési lehetőségek, mechanizmusok képesek megakadályozni a fenyegető pénzügyi, gazdasági, politikai és katonai válságfolyamatokat, s ezzel esélyt kínálnak a szemünk láttára megújuló nemzetállamoknak, hogy saját történeti adottságaiknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő válságkezelési és fejlesztési elképzeléseket dolgozzanak ki. A fiatal szerzők hipotézisei, elemzései, következtetései jelzik, a kisebbségi magyar régiók ezer baja és panasza mellett megtapasztalták: a letagadhatatlan társadalmi, gazdasági, kulturális és nemzetiségi változások mögött a kisebbségi magyar közösségekért felelősséget érző falusi, városi csoportok, értelmiségi, vállalkozói kezdeményezések állnak, ami végső soron az értelmes politikai cselekvés számára is teremthet megint támaszt és bázist.
A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma által 2008 óta a külhoni magyar egyetemi hallgatók és doktoranduszok részére meghirdetett kutatói pályázat ötödik évfolyamának – azaz a 2012. évi ösztöndíjasok által elvégzett kutatásoknak – az eredményeit tartja kezében az olvasó. A kutatói szakkollégiumi program Határhelyzetek címmel indított kiadványsorozatának ez az ötödik kötete négy diszciplína megközelítésében elemzi a kisebbségi léthelyzetek folyamatosan újratermelődő nyelvi, identitás- és oktatáspolitikai, regionális és migrációs alapkérdéseit: a résztvevők történeti, nyelvészeti, szociológiai és pedagógiai módszerekke...
A Hagyomány és jövőkép: Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrierkövetés című tanulmány-kötetet a Márton Áron Szakkollégiumi Program negyedik évfolyamának fiatal társadalomtudósai írták, akik a Kárpát-medence négy magyarlakta régiójához − Erdélyhez, Vajdasághoz, Felvidékhez és Kárpátaljához – kötődnek, ezek egyikében nőttek fel. Kutatómunkájuk során különböző aspektusokból vizsgálták meg szülőföldjük múltjának, jelenének valamely fontos kérdését. Miként a tanulmánycímek is mutatják, legtöbben a nyelv- és oktatáspolitikai, illetve a gazdaságszociológiai és az identitáspolitikai, geopolitikai folyamatok, jelenségek empirikus kutatásával járultak hozzá a szakkollégiumi program sikeréhez. Az általuk vizsgált témakörök fokozott aktualitással bírnak a Kárpát-medencében élő magyarság számára.
None
Zalay Sándor kettős életet él. Legtöbb sorstársától eltérően ő azonban nem felváltva játssza életszerepeit, hanem egyszerre, párhuzamosan éli mindkettőt. A mérnökként és zenészként is maximális teljesítményt nyújtó nyughatatlan főhősnek a tudatosságért, objektivitásért felelős bal, valamint a kreativitást, művészi hajlamot támogató jobb agyféltekéje szüntelenül zakatol. És mivel ezek állandó harcban állnak egymással, a lelki béke sokszor vágyálomként, nehezen elérhető állapotként tűnik fel előtte. Vívódásai, belső küzdelmei hatására szabályos időközönként felgyülemlik és túlcsordul benne a két félteke harcának minden káros következménye, míg végül majdnem végzetesnek bizonyuló önpusztításba kezd. A hosszú életszakaszt átfogó vidám, bohókás, néha kacagtató, később érzelmes, majd döbbenetesen drámai, szó szerint véres és majdnem tragikus regény valójában egy epizódfolyam, amelynek jó néhány fejezete önállóan is megállja a helyét. A teljes egészet egyben értelmezve áll azonban csak össze a kép, így nyer a végén minden értelmet.
None
None